Az utca forgatagában,
balsorsú emberek viharában,
szembejövő sorsok kuszaságában,
hiányjeleket kiáltó íriszek.

Mély és sötét titkok,
eltemetett régi emlékek,
fájdalmas tettek nyomai,
melyek szétszedik a lelket.

Összetört szívek,
kisiklott életek,
zavarodott lelkek,
melyek amnesztiát remélnek.

Hangtalanul ordító szemek,
mosolygó vaksi tekintetek,
bódult fásult arcok,
melyek megváltást kérnek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.