Fejtetőre állított világ,
vagy talán bennem van a hiba?
A jelen átsiklik rajtam,
de én a múltban ragadtam.

Túl gyors a tempó,
ez már nem nekem való.
Újdonságok varázsa,
melyek csak foszló délibábok.

A szememnek már rég nem hiszek,
könnyen megcsal és csak hüledezek.
A logika nehezebben befolyásolható,
megnyugtatóan egykedvű és pengeéles.

Kíméletlenül lecsupaszít minden varázst,
a délibáb képe egyből megszűnik.
A világ újra normális tempóra vált,
azt hiszem léphetek újra megint.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.