A sötét előtti utolsó pillanatok,
melyben a magány a szívet szorongatja,
a holnap utáni vágyódás gondolata,
hogy talán egy szebb nap virrad.

A nap végének borús kedve,
de egy új kezdet lehetősége,
a puha paplan ölelő simogatása,
a boldogságra vágyás kilátástalansága.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.